Árpád kori malomjáték Gorzsáról

2009-ben a SZTE BTK Régészeti Tanszéke Hódmezővásárhely-Gorzsa X. homokbánya területén megelőző feltárást végzett Wolf Mária régész vezetésével, amelynek keretében több korszak leletei láttak itt napvilágot. A feltárás váratlan eredménye volt, hogy a lelőhely bizonyos területeken több rétegű volt, az Árpád és későközépkori objektumok is több szintben kerültek elő, vagyis a települést hosszú időn keresztül lakták. Az egykor népes Gorzsa falu emlékét ma már csak a helynév, illetve az ásatáson előkerült gazdag tárgyi anyag őrzi.

Hódmezővásárhely-Gorzsa X. homokbánya légifelvétele

A település hosszú életének bizonyítéka a mintegy 1500 objektum, amelyet sikerrel bontottak ki a régészek. A feltárás igen gazdag leletanyagot eredményezett. A nagytömegű kerámiaanyag és állatcsont mellett a 12-16. század közötti időszakból származó pénzérmék érdemelnek említést, valamint az ásatás kiemelkedő jelentőségű lelete egy bronz pecsétnyomó, melynek előlapján gótikus kisbetűs köriratban Szűz Mária látható a gyermek Jézussal.

Bronz pecsétnyomó a gorzsai áatásról

Az egyik legérdekesebb objektum az a 11. század második felére, a 12. század elejére keltezhető ház volt, amelynek padlójába két malomábrát karcoltak. A malomábra az emberiség legősibb, egyetemes szimbólumai közé tartozik. Szimbolikus jelentőségét hosszú időn át megőrizte, de játék funkciója már az ókorban elterjedt. A gorzsaihoz hasonló, ház padlójába karcolt, Árpád- és későközépkori malomábra eddig nem került elő. Az egyiket in situ emelték ki és ezt Wolf Mária előadása idején az érdeklődőknek lehetőségük nyílik megtekinteni holnap délután 5 órától a Tornyai János Múzeumban.