Nyelvválasztás:

Plohn József honvédportréiról tanultak a bethlenes diákok

Korabeli tárgyak, kivetítőn pergő képsorok és honvédportrék vették körül a Bethlen Gábor Református Gimnázium 11. évfolyamos diákjait a Tornyai János Múzeumban. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója előtt Bernátsky Ferenc, a közgyűjtemény helytörténésze tartott előadást. A Bethlen néhai öregdiákjának, Plohn Józsefnek a vásárhelyi forradalmárokról készített felvételeit ismerhettek meg a fiatalok.

Plohn József ’48-as honvédportréi adták a témáját azoknak a rendhagyó tanóráknak, amelyeket Bernátsky Ferenc helytörténész tartott a mai napon a Bethlen Gábor Református Gimnázium két 11.-es osztályának a Tornyai János Múzeumban. Plohn egykor maga is a gimnázium diákja volt, aki 1902-ben egy kolozsvári felhívásra készítette el az akkor élő szabadságharcososok képmásait.

„1902-ben volt Kossuth Lajos születésének a centenáriuma, illetve ekkor volt Fadrusz János Mátyás király szobrának avatása, 1902 októberében. Ennek a két fontos évfordulónak a tiszteletére szervezték ezt a kiállítást, amelyre ezek a honvédportrék elkészületek Vásárhelyen, amikor a még élő 1848-as honvédeket vették le” – mondta Bernátsky Ferenc.

Körülbelül 150 vásárhelyi honvédportré készült, amelyek közül 89-et névvel is ellátott Plohn mester, rajtuk kívül még másik három szabadságharcosról sikerült kideríteni az évek során, hogy hogy hívták. Az elkészült fotókhoz minden generáció hozzátette a tudását, sok-sok életrajzi adattal gazdagítva a hősök történetét. Ma is van olyan vásárhelyi forradalmár, akinek ismert a története, a fényképe szerepel is a Plohn-fotók között, ám mégsem tudják a nevét egy konkrét arcmáshoz kötni.

„Ő Kádár Sándor volt. A ’48/49-es szabadságharcban mint őrmester vett részt, majd 1850-ben, amikor a kényszersorozás volt, akkor besorozták a császári haderőbe, és kilenc évet lehúzott a császár katonájaként. A solferinói csatát követően dezertált és beállt az olasz szecessziós hadseregbe, innentől egy évtizeden át az olasz szabadságharcban részt vett egy magyar légió tagjaként és végül 1869 januárjában mint főhadnagy szerelt le, akkor települt vissza Vásárhelyre, gyorsan megnősült, négy gyereket nevelt, és kórházi gondnokként dolgozott” – tette hozzá a helytörténész.

Március 15-éhez közeledve fontos, hogy a mostani gimnazisták is nézegessék a hat generációval ezelőtt született hősökről készült fotókat, hátha a családi hagyomány és az internet segítségével újabb szabadságharcosokat sikerül majd beazonosítani, a fellelhető fotókhoz társítva a neveket és a történeteket. Így téve teljessé a vásárhelyi forradalmárok arcképcsarnokát.

Forrás: Vásárhelyi Televízió

Eseménynaptár
« » 2024 április
ke sze csü szo va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5