Próbafeltárás az Alföldi Galéria udvarán: Leletek a római kori szarmatáktól

A szakember elmondta: a tram-train építése során vizsgált talajszelvények alapján határozták meg a mélységet, ahol a korábbi építkezések által már nem bolygatott rétegek találhatók. A munkák során a régészek tíz, egészen biztosan római kori, szarmata településobjektum maradványait találták meg. Ezek igazolják, hogy a ma ismert város kialakulása előtt, időszámításunk szerint második és negyedik század között a szarmata népesség élt itt, a Hódtó partján, akiknek földbe ásott élelemtároló vermeinek, házainak, illetve a jellemzően az egykori tó irányába vezető, valószínűleg vízelvezetésre szolgáló árkok nyomait, maradványait találták meg a múzeum munkatársai. Ezek korának pontosabb meghatározására az előkerülő leletanyagnak a múzeumban elvégzett tisztítását és feldolgozást követően lesz lehetőség.

A felső, régészeti szempontból kevert réteg eltávolítása, azaz a humuszolás során fémkereső műszerrel pásztázták a szakemberek a kitermelt földet, amely során több, bár szigorú értelemben véve nem régészeti korú, azonban a város korai története szempontjából fontos fémtárgy is előkerült. Közöttük van egy 1699-ben első Lipót által kibocsátott Duárius. Ez a dátum a város visszatelepülésének kezdete a török kiűzése után, s a lelet igazolja, hogy a belvárosnak ez a területe az elsők között népesedett be.

Csányi Viktor sajnálatosnak nevezte, hogy ebből az időszakból nem maradt fenn zárt objektum, amely megőrizhetett volna olyan tárgyakat, kerámialeleteket, amelyek összeköthetnék a legfiatalabb régészeti leleteket a legidősebb néprajzi tárgyi emlékekkel. Előkerült viszont a legújabb korból egy vaskés, amely nyelének nagyon szép gyöngyház borításán ugyanolyan a tulipán motívum figyelhető meg, amelyet a vásárhelyi festett bútorok díszítésénél is alkalmaztak.

A próbafeltárás során fellelt tárgyak egy későbbi időpontban láthatók lesznek majd a Tornyai János Múzeumban.