Nyelvválasztás:

Tóth Károly könyvbemutatója az Alföldi Galériában

Bemutatták Tóth Károly művészettörténész A hódmezővásárhelyi művészcsoport 1900- 1914 című könyvét pénteken este az Alföldi Galéria Tornyai termében. Azért éppen ott, mert a kör legjelentősebb alakja Tornyai János volt. Az ő vezetésével szerveződött társasághoz nemcsak a vásárhelyi festőiskola megalakulása köthető, hanem aktív közösségszervező tevékenység és a helyi alkotók országos vérkeringésbe való integrálása is.

A hódmezővásárhelyi művészcsoport 1900-1914 című könyv Tóth Károly doktori disszertációján alapul. A fiatal művészettörténész azért ezt a korszakot találta a legizgalmasabbnak, mert korábban senki nem vizsgálta egységes periódusként, csupán egyes művészek életét elemezték. A csoportosulás legjelentősebb alakja Tornyai János volt, de szellemi vezéregyéniségnek számított Endre Béla és Rudnay Gyula is. Nekik köszönhető, hogy megalakult a természetelvűségre és a humánumra épülő vásárhelyi festőiskola, amely a mai napig érezteti hatását.

-  A vásárhelyi művészkör jelentőségét az is hangsúlyozza, hogy nemcsak művészek voltak, nemcsak alkotással foglalkoztak, hanem a város kulturális életét is megpróbálták formálni. Így például a múzeum alapításában Tornyai is erőteljesen részt vett Kiss Lajos mellett, de a Majolikagyár is az ő iparművészeti kezdeményezésük volt azzal a céllal, hogy a művészek alkossanak és a népi kerámiát élesszék újra, fejlesszék a modern művészet számára - mondta Tóth Károly művészettörténész.


Tóth Károly művészettörténész, a könyv szerzője interjút ad a Vásárhelyi Televíziónak
Fotó: Baranovszky Jenő

A könyv szerzője arra is törekedett, hogy a helyi művészcsoport tevékenységét összevesse a századforduló vidéki városainak művésztelepeivel. Azt tapasztalta, hogy másokkal ellentétben a vásárhelyi művészek nem elégedtek meg a lokális megjelenéssel, hanem országos ismertségre is vágytak, és ezért hajlandók voltak tenni is.

-  Helyi szinten is próbáltak hatni, Hódmezővásárhelyen és környékén, de arra is törekedtek, hogy a fővárosban is elismertek legyenek. Ha megnézzük például a szolnoki művésztelepet, akkor azt látjuk, hogy kizárólag egyénileg próbáltak érvényesülni. A szolnokiak 1927 előtt, a két világháború közötti időszaktól eltekintve nem rendeztek önálló kiállítást a fővárosban. Ebben is teljesen mások voltak, mint a vásárhelyiek - tette hozzá Tóth Károly.

A helyi művészcsoport virágzása az I. világháború kitöréséig tartott. A művészettörténész lelkesedése azonban itt nem ért véget, tervei szerint kutatását folytatja majd. De nem időrendben szeretne haladni, hanem még mélyebben és más aspektusból tanulmányozni az adott korszakot, például arra fókuszálva, kik lehettek akkor a művészek mecénásai.

Forrás: Vásárhelyi Televízió

Eseménynaptár
« » 2024 április
ke sze csü szo va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5