Nyelvválasztás:

Csúcsi fazekasház

Vásárhely a múlt század második felében az ország legnagyobb fazekasközpontja volt. A nagy létszámú fazekasság termékei eljutottak az ország minden részére, sőt külföldre is.

 

A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak.

 

A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.

 

A ház utolsó tulajdonosa Vékony Sándor (1913-2000) fazekas volt, aki 1956-ban Népművészet Mestere címet kapott.

 

A 19. század második felében épült ház eredeti beosztása: szoba, konyha, kamra. Így vásárolták meg Vékony Sándor szülei 1914-ben. Apja azonban az első világháborút követően meghalt, anyja pedig férjhez ment Csikós István tálashoz, aki odaköltözve a kamrát rendezte be műhelynek. Az épületet a mesterség igényeinek megfelelően többször is átalakították. 1956-ban nyitották össze a kamrát a már beépített eresszel.


Csúcsi fazekasház
(Fotó: Dömötör Mihály)

 

A 19. században a fazekasok a szobát használták műhelynek is. A korong az ablaknál volt, az agyagot a szoba közepén taposták. Itt azonban már csak télen szárították benn a szobában a félkész edényeket. Ekkor a mennyezet gerendáira vastag fenyődeszkákat, úgynevezett lázsafákat erősítettek, ezekre rakták a félkész edényeket.

 

A szobában az ajtótól balra a padkás kemence áll, a kuckóban a fogassal. Balra, a sarokban barna színű flóderos ágy látható, gyári készítésű ágytakaróval letakarva. A szoba utca felőli részének másik sarkát az asztal és a sarokpad tölti ki. A ruha tárolására szolgáló sublót tetejét porcelánedények díszítik, a falon családi képek, szentképek kaptak helyet.

 

A konyhában eredetileg szabadkémény alatt főztek, melyet az 1920-as években bontottak el. Ekkor tették ki a konyha közepén álló égetőkemencét is a színbe.

 

Műhely a Csúcsi fazekasházban

(Fotó: Dömötör Mihály)

 

Vékony Sándor idejében a mesterség gyakorlása már teljes mértékben a műhelyben folyt. Így a mai napig itt láthatók a fazekasság szerszámai: a lábbal hajtós fazekaskorong, a festékőrlő, melyet gyakran a mester felesége forgatott, valamint a kisebb kéziszerszámok.

 

A műhely melletti helyiségbe áll az égetőkemence, melyet maga Vékony Sándor épített föl rekonstrukcióként a kiállítási célra felújított házban.

 

A Rákóczi utcában álló házat 1973-ban vásárolta meg a Finomkerámia Ipari Művek a mestertől, s 1974-ben a múzeum anyagából berendezve, kiállítóhelyként nyitották.

 

A ház utcai homlokzatán a tál alakú, feliratos tábla Gerle Margit kerámikusművész munkája.

 

CSÚCSI FAZEKASHÁZ

Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Rákóczi u. 101.

Nyitva tartás

Bejelentkezés alapján látogatható! Telefonon: +36 (62) 533-317; +36 (62) 533-318

 

Megközelíthetőség

A fazekasház Hódmezővásárhely Csúcs városrészében található. Busszal érkezőknek a Jókai utcai megállótól gyalogosan 10-15 percre található. Az autóbusz állomástól, illetve Hódmezővásárhely vasútállomástól helyközi busszal érdemes megközelíteni. Személygépkocsival, buszoknak érkezőknek az utcán van parkolási lehetőség.

 

GPS-koordináta:

Földrajzi szélességi fok (északi szélesség /lat): 46.429628

Hosszúsági fok (keleti hosszúság /lng): 20.3253083

 

Megnézem a térképen!


View Larger Map
Eseménynaptár
« » 2017 június
ke sze csü szo va
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2