Nyelvválasztás:

Papi-féle szélmalom

Hódmezővásárhelyen a szélmalmok a 18-19. század fordulóján jelentek meg a város peremén és a tanyavilágban egyaránt. A város központjától 12 km-re a Békéssámson és Tótkomlós felé vezető Erzsébeti úton található az úgynevezett Papi-féle szélmalom, amelyet 1856-ban épített Csánki Bálint, majd 1891-ben került a Papi család birtokába. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1962-ben nyilvánította népi műemlékké.

 

A Papi-féle szélmalom Erzsébet határában

(Fotó: Dömötör Mihály)

 

A négyvitorlás szélmalom csonkakúp alakú, alsó átmérője 9,7 m, fölső átmérője 5,6 m, falmagassága 8,8 m, tetőzete forgatható, 3 m sugarú, 2 m magasságú kúp alakú. A falazat aljától 3 m távolságra találhatók a tetőfordító szerkezet fordítókocsijának rögzítésére szolgáló cövekek. A közlekedést a malomba két kétszárnyú ajtó szolgálja, egyik délkeleti, másik északkeleti oldalon, amely biztosítja, hogy bármelyik szélirány is az uralkodó, a vitorlák ne akadályozzák a malomba való bejutást. A malom belső szerkezetének vázát a négy emelet adja, amelyeknek elnevezései föntről lefelé a következők: nagykerékpad, sebeskerékpad, kőpad, lisztespad.

 

A nagykerékpad legfontosabb funkciója, hogy itt valósul meg a vitorlák által átvett és a vitorlatengely (nagybálvány) révén közvetített függőleges irányú forgómozgás vízszintes irányúvá változtatása. A nagykerékpad alatti szint a sebeskerékpad, ahol a sebeskerék található, amelynek fő funkciója az energiaközvetítés a kőpad felé. A kőpadon kapott helyet az a három pár őrlőkő, amelyek között a szél energiájával áttételeken keresztül a gabona őrlése történik. A köveket kéreg veszi körül, amelynek fölső részén van a gabona felöntésére szolgáló garat. Ezen a szinten található az úgynevezett kőemelő daru is, amelyet a malomkövek kiemelésére használtak. A kiemelt követ egy bakra helyezték és kővágó kalapáccsal valamint csákánnyal végezték el a kő megvágását. Ez azért volt fontos, hogy a kövek megfelelően őröljék, és ne égessék a gabonát.

 

Malombelső

(Fotó: Dömötör Mihály)

 

A legalsó szintje a malomnak, ahová kintről elsőként lépünk be, a lisztespad. Ide érkezik a megőrölt gabona a sípokon keresztül. Az őrleményt közvetlenül a lisztesládákba vagy zsákokba vezetik, illetve a cilinderszita belsejébe, hogy itt külön-külön szétválogatva fogják föl a finomlisztet (tésztához és kalácshoz), a dercét (kenyér és pogácsa sütéséhez), valamint a korpát (állatok etetésére). A lisztespadon található a röpsúly is, amelynek segítségével a molnár az őrlőkövek távolságát tudta szabályozni.

 

Malombelső

(Fotó: Dömötör Mihály)

 

A 19-20. század fordulóján a műmalmok előretörésével a tanyavilágban működő szélmalmok jelentősége fokozatosan csökkent. Ennek ellenére Papi Imre az Erzsébeti úti szélmalom utolsó molnára egészen az 1950-es évekig meg tudott élni ebből a tevékenységből.

 

PAPI-FÉLE SZÉLMALOM

Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Tanya 2310.

Nyitva tartás

Bejelentkezés alapján látogatható! Telefonon: +36 (62) 533-317; +36 (62) 533-318

 

Megközelíthetőség

Hódmezővásárhelyről Tótkomlós felé az Erzsébeti úton kell menni; a város határától kb. 7 km-re jobbra található a szélmalom.

 

GPS-koordináta:

Földrajzi szélességi fok (északi szélesség /lat): 46.4104462215

Hosszúsági fok (keleti hosszúság /lng): 20.4612721572

 

Megnézem a térképen!


View Larger Map
Eseménynaptár
« » 2017 október
ke sze csü szo va
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5