Nyelvválasztás:

Népművészeti ház

Az Árpád utca 21. szám alatti, közvetlenül az árvízvédelmi fal mellett épült egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. Két épületszárny húzódik egymással szemben, melyeknek építési ideje a 18. és a 19. század fordulójára tehető. A házépítő Nagy György János parasztgazda vagy apja lehetett, majd a Csáki, legutóbb pedig az Elek családok lakták. Elek Áron tulajdonában volt a ház, amikor 1974-ben a városhoz került.

 

Népművészeti ház az Árpád utcában

(Fotó: Dömötör Mihály)

 

A főépület vályogfalú, nádtetejű, tisztaszoba – konyha - lakószoba beosztású. A vele szemben álló épületegyüttes részei: lakószoba – konyha (ezek most foglalkoztató teremként működnek) – katonaszoba – szabadkéményes konyha – padlásfeljáró – pincelejáró – kamra – két istálló és végül kocsiszín. Az udvar bejárattal szembeni oldalán építették fel a hombárt. A disznó- és tyúkólak az udvar, kerítéssel elválasztott belső részén találhatók.

 

A felújítási munkálatok 1983-ban kezdődtek el, s a berendezett épületegyüttest 1984. október 6-án adták át a közönségnek.

 

A főépület tisztaszobájának berendezése a vásárhelyi festett bútorokat és a szőrhímzést mutatja be. A hímzések az egykori Népművészeti és Háziipari Szövetkezet dolgozóinak kézügyességét dicsérik. A vásárhelyi hímzés alapanyaga a kendervászon, amelyet a racka juh gyapjából font, házilag festett szőrfonállal hímeznek ki. A vásárhelyi hímzést eredetileg csak párnavégeken alkalmazták, amelyek fontos részét képezték a menyasszony hozományának.

 

A lakószobában eredetileg a vásárhelyi fazekasságot bemutató kiállítás kapott helyet, amelyet azonban később lebontottak és a különböző edényeket a tisztaszobában valamint a konyhában helyezték el. A kerámiákat egyrészt Vékony Sándor, Mónus Ferenc és Mónus Sándor fazekasmesterek, másrészt pedig az egykori Agyag és Szilikátipari Szövetkezet munkatársai készítették, díszítésüket Nagy Béláné népi iparművész végezte.

 

A főépület helyiségeinek érdekessége a pingált mennyezet, amelynek különböző korú rétegeit Szabó Judit iparművész tárta föl és rekonstruálta. A legrégibb kézzel festett, virágcsokros, indás, leveles díszítést a tisztaszobában lehet látni. A konyha és a lakószoba mennyezetét sablonnal készített minták díszítik, amelyek már a polgári ízlésvilágot tükrözik.

 

Szabadkéményes konyha

(Fotó: Dömötör Mihály)

 

A főépülettel szemben álló épületegyüttes szabadkéményes konyháját és katonaszobáját a Tornyai János Múzeum gyűjteményéből rendezték be. A konyha belső sarkában találjuk a katlant, amelyet disznóvágáskor, lekvárfőzéskor, nagymosás alkalmával használtak. Az edények tárolására az úgynevezett kaszli szolgált, amelynek felső nyitott részében helyezték el a virágos tányérokat. A katonaszoba fenntartásával a 19. században a gazda elszállásolási kötelezettségének tett eleget.

 

Katonaszoba

(Fotó: Dömötör Mihály)

 

A Tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek, valamint múzeumpedagógiai foglakozásoknak is.

NÉPMŰVÉSZETI HÁZ

Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Árpád u. 21.

Nyitva tartás

Bejelentkezés alapján látogatható! Telefonon: +36 (62) 533-317; +36 (62) 533-318

 

Megközelíthetőség

A Népművészeti Ház Hódmezővásárhely belvárosában található. Busszal érkezőknek a Németh László Városi Könyvtár megállójától gyalogosan 5 percre, az autóbusz állomástól 8-10 percre található. A kiállítóhely Hódmezővásárhely és Hódmezővásárhely-Népkert vasútállomástól 20 percnyi sétára van. Személygépkocsival érkezőknek fizetős parkolók találhatóak a belvárosban, valamint parkolási lehetőség a Family Center parkolójában. Buszoknak a Szent Antal utcában található kijelölt parkoló.

 

GPS-koordináta:

Földrajzi szélességi fok (északi szélesség /lat): 46.4122044336

Hosszúsági fok (keleti hosszúság /lng): 20.3231221247

 

Megnézem a térképen!


View Larger Map
Eseménynaptár
« » 2017 március
ke sze csü szo va
27 28 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2