Csernus Tibor művészi hagyatéka

Csernus Tibor (1927-2007)  több mint fél évszázados életműve nemcsak a magyar képzőművészetben tölt be meghatározó szerepet, hanem az egyetemes festészet történetének is szerves részét képezi. Már fiatal korában, Magyarországon külön iskola jött létre körülötte, Párizsban pedig olyan új festői világot alakított ki, amely Európában és a tengerentúlon egyaránt egyedülálló. Csernus 1964-től egészen 2007-ben bekövetkezett haláláig alkotott a francia fővárosban.

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány 2009 tavaszán hozta haza Párizsból a két évvel korábban elhunyt mester képzőművészeti hagyatékát, amely közel kilencszáz festményt, pasztell-, akvarell- és szénrajzot, illetve könyvillusztrációt foglal magában. Ehhez járult még a híres párizsi műterem teljes berendezése: a festőeszközöktől a maga készítette repülőgép-modelleken, tengeralattjárókon és szobrokon át a bútorokig, könyvekig és a személyes tárgyakig. Mindezek felhasználásával nyílt meg 2009 őszén az Andrássy úton Csernus Tibor-emlékműterme, amely hazánkban egyedülálló módon enged bepillantást a látogatók számára abba az inspiratív enteriőrbe, ahol a művész dolgozott és ahol megszülettek azok az alkotások, melyek a magyar festészet történetének egyik legfontosabb fejezetét jelentik.

A hagyatéki anyag legjelentősebb részét az a közel háromszáz egyedi grafika (akvarell-, pasztell-, szén- és tusrajz), illetve a több mint ötszáz könyvillusztráció alkotja, amelyek betekintést engednek a művész munkásságának egy eddig nagyrészt ismeretlen és feldolgozatlan fejezetébe. Rajzai és grafikái nyomán fedezhető fel sajátos és egyedi munkamódszere, amint előkészítő vázlatok és alaktanulmányok során át fejleszti és alakítja ki a végleges kompozíciót. E rajzok másrészt bizonyságát adják annak a hihetetlenül magas technikai tudásnak és anyagismeretnek, amely mindenkor biztos alapot jelentett Csernus Tibor számára festői mondanivalójának egyedülállóan izgalmas, sokszor bravúros kifejezéséhez. Ez az oka annak, hogy a különböző grafikai eljárásokkal készült képek számára egyenértékűek voltak az olajfestményekkel, hiszen tudta, a nedves papíron szétfolyó akvarellel, vagy a bársonyos pasztellel mennyivel „nehezebb dolgozni”, mint a sűrű olajfestékkel.

A grafikákon keresztül kikristályosított alakok, formák és mozdulatok azután beépültek képeinek gyakran bonyolult, sokfigurás kompozícióiba, önálló létüket feladva részeivé váltak egy nagyobb egésznek. Ám a papírlapon mindvégig megőrzik integritásukat, és - mint teljes értékű műalkotások – egy titkokkal teli, még felfedezésre váró fejezetét alkotják Csernus Tibor festészetének.