Nagybányára utaznak Fodor József alkotásai

A Nagybányai Művészeti Múzeumban a "krónikás festő" harmincegy alkotását tekinthetik meg Hódmezővásárhely testvérvárosának művészetbarátai. A tárlatot Lázár János, az alföldi város országgyűlési képviselője, Miniszterelnökséget vezető államtitkár nyitja meg.

Fodor József (1935-2007)
Fotó: Eiefrt János

A krónikás festőnek is nevezett Fodor József 1935. december 9-én Hódmezővásárhelyen született. 1958-ban végzett a Szegedi Tanárképző Főiskola rajz és földrajz tanszékén. A „Vásárhelyi Műhely” tagjaként rendszeres, sőt állandó kiállítója volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatoknak, számtalan egyéni és csoportos kiállítása volt országszerte és külföldön. 1965-ben alapítója, s kezdettől vezetője volt a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskolának. Három évtizeden keresztül vezette a vásárhelyi és a mártélyi művésztelepet. Művészi munkája mellett több mint két évtizeden keresztül vezette a városi rajzszakkört, nevelte a képzőművészet iránt érdeklődő fiatalokat.

Fodor József a vásárhelyi festőiskola mestereként örökítette tovább a vásárhelyi elődökre jellemző alföldi realizmust. Képeinek zömén szűkebb környezetének táji szépségeiről, emberi és társadalmi eseményeiről számolt be. Volt bátorsága a valóságról beszélni, éspedig a visszatükrözés természetelvű, tehát mindenki által érzékelhető eszközeivel. Munkásságát számtalan díjjal, kitüntetéssel ismerték el, 1984-ben megkapta az Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet, 2002-ben a Művészeti Akadémia Elismerő oklevelét. 2004-ben Mártély, míg 70. születésnapja alkalmából Hódmezővásárhely választotta díszpolgárává.

Fodor József: Csonkoltak

A 2007-ben elhunyt művész emlékét, munkásságát tucatnyi leírás, kötet örökítette meg. Művészetének értékelését sokan papírra vetették, de talán a saját maga által megfogalmazottak tükrözik a legjobban hitvallását: „Vállalom a krónikás szerepét, amikor a környezetemben végbemenő lassú, de feltartóztathatatlan változást ábrázolom. Igyekszem dolgozni egy sajátosan egyedi kultúra pusztuló értékeinek képi megőrzésén, átmentésén. Képeimen közvetve vagy közvetlenül mindig az ott van az EMBER, aki alakítja, formálja a környezetét, a tájat, és akit folyamatosan alakít, formál a táj, amiben él."