Pulyka lelte aranyak - vasárnapig

Bő fél évszázaddal ezelőtt, 1963 őszén került elő a hódmezővásárhelyi határ délkeleti részén, a szikáncsi tanyavilágban az eddig ismert legnagyobb hun kori aranyérme lelet: összesen 1439 db, közel hat és fél kilogramm összsúlyú aranypénz Jozó Erzsébet bejelentésének és a régészek leletmentésének köszönhetően.

A szikáncsi aranylelet feltárása (1963)

A pénzek kibocsátásának ideje a 420-as évek eleje és a 440-es évek közepe közé tehető. A leletegyüttes mind a kibocsátó uralkodókat és verdéket, mind az előforduló érmetípusokat, mind az érmék állapotát tekintve meglehetősen egységes jelleget mutat. A kincs zömét (közel 98%-át) II. Theodosius (402–450) solidusai alkotják. Emellett mindössze Honorius (395–423) 2 darab, valamint III. Valentinianus (424–455) 32 darab solidusa fordul elő benne. Döntő többségük (99,6%) a konstantinápolyi verdében készült, csak III. Valentinianus néhány verete származik a római, illetve a ravennai verdéből.

A nagy mennyiségű azonos, a konstantinápolyi verdéből kikerült verdefényes lelet arra utal, hogy a pénzt nem apránként gyűjtötték össze. A 23 karátos finomságú érmék jelentős része nem került forgalomba, hanem egy tömegben jutott elrejtője kezébe és egy összegben kerülhetett hun földre. Valószínűleg a hun fejedelmi udvarba császári adóként küldött pénzt rejtették a földbe számunkra ismeretlen okból, legkorábban 445–446 tájékán.

A Tornyai-múzeumban kiállított 55 db solidust és az érmék megtalálásának és a leletmentés izgalmas történetét bemutató tárlatot június 1-jéig tekinthetik meg az érdeklődők kedvezményes, 300 forintos belépővel.