A szkíták utódai a Volgától a Dunáig

A Korok, kultúrák, lelőhelyek sorozat nyitányán a keleti, eurázsiai sztyeppére teszünk kirándulást - írja a szerdai előadása ajánlójában Istvánovits Eszter. Itt éltek –  az antik források szerint nomadizáltak – valaha a szittyaként is ismert szkíták. Az ő leszármazottaik a sztyeppe új urai, a szarmaták, akik egykor a Volga és Ural folyók vidékén éltek, akik innen indultak a Kr. e. III. században hódító útjukra nyugat felé, hogy eljussanak a Kr. u. I. századra egészen a magyar Alföldig, a Duna vonaláig. Itt állították meg előrenyomulásukat a rómaiak.

A szarmaták nagyállattartó, pásztorkodó életmódjukat földművelésre, gabonatermelésre váltották. Dúsgazdag sztyeppei leleteik szerény utódja a Duna-vidéki. Egykori gazdagságukat jól tükrözi, hogy temetkezéseik zömét kirabolták. A fosztogatás ellenére megmaradó aranytárgyak jelzik, hogy mit is kerestek a sírrablók. A szarmaták négy és fél évszázadon át uralták az Alföldet, hogy azután beolvadjanak a keletről ide érkező népek színes szőttesébe.