Tóth Sándor szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás

A Hatvan év című, április végéig látható tárlaton csaknem másfélszáz rajzzal, grafikával, kisplasztikával, portréval, emlékmű-, szökőkút- és kaputervvel, valamint rézlemez-domborítással mutatja be termékeny és sokoldalú művészetét a Szegeden élő, de Vásárhelyhez ezer szállal kötődő szobrász.

Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész az életmű kiállítását bemutató sajtótájékoztatón.
Fotó: Tornyai János Múzeum

Tóth Sándor 1933-ban született Miskolcon. 1951 és 1959 között volt a Képzőművészeti Főiskola hallgatója, ahol rajz és festő szakon Hincz Gyula és Papp Gyula, szobrász szakon Gyenes Tamás, majd Kisfaludi Stróbl Zsigmond volt a mestere. 1956 októberében részt vett a forradalmi bizottság munkájában, majd szemtanújává vált annak, ahogy több szoba- és iskolatársát kivégezték az oroszok. Tóth Sándort 27 éven keresztül "váltott ügynökkel" figyeltette az állambiztonság, ennek következtében - saját megfogalmazása szerint - pályája nem a legegyenesebben tudott szárnyalni felfelé. 1959-től három éven át a hódmezővásárhelyi művésztelepeken élt, majd Szegedre költözött. Az 1960-as évek elején tevékeny részt vállalt a szegedi művészeti szakközépiskola megszervezésében, a Tömörkény István Gimnázium berkein belül működő iskolában másfél évtizeden át tanított. 1974 és 2012 között Nyíregyházán élt és alkotott.

A 82 esztendős művész rendszeresen részt vesz hazai és külföldi kiállításokon, pályázatokon. A Vásárhelyi Őszi Tárlaton 1959 óta állít ki, és első egyéni tárlata is Hódmezővásárhelyen nyílt 1964-ben, a Tornyai János Múzeumban. Több mint ezeregyszáz éremoldalt, érmét, plakettet, arany és ezüst emlékpénzt készített, köztéri munkái között emléktáblák, emlékművek, térplasztikák sorakoznak. Legmonumentálisabb alkotásai a máriapócsi bazilika, valamint az egri székesegyház kapuja.

Forrás: Magyar Távirati Iroda