Vásárhely művészetének évszázadnyi esszenciája

Nagy Imre művészettörténész, a közel százötven műtárgyat felvonultató kiállítás egyik kurátora elmondta: a kiállítás az első, jelentős, Hódmezővásárhelyen készült képpel, Iványi Grünwald Béla: Isten kardja című képének első változatával indul, amelyet – mint azt fotográfia is dokumentálja – a művész a Plohn-műteremben festett. Ezt követően Rudnay Gyula, Endre Béla, Tornyai János alkotásai mutatják be a vásárhelyi festészet kezdeti, nagy korszakát.

A múzeum emeleti termeiben kaptak helyet a kortárs művek, az 1945 utáni alkotók festményei, szobrai és grafikái, köztük a Vásárhelyi Őszi Tárlatok előtti érából Frank Frigyes és Barcsay Jenő munkái, amelyet az Őszi Tárlatok „főmezőnye” követ. A kurátor hangsúlyozta: a bemutatott időszak és a rendelkezésre álló kiállítóterek befogadóképessége miatt nem törekedhettek teljességre a válogatás során, vállalt céljuk az volt, hogy mind a fővárosi, mind a vásárhelyi közönségnek bemutassák a Tornyaival a városban elindult művészélet gazdagságát és sokszínűségét.

Tornyai János kisméretű tájképeiről szólva Nagy Imre kifejtette: amikor a művész ezen képeit egy-egy országis kiállításra beadta, a művésztársak rendre kizsűrizték, annyira újszerű és szokatlan volt, ez a fajta tájszemlélet. A szivardoboz fedőkre, alapozás nélkül felhordott festéknyalábokkal készült képek, amelyek az Alföld folyamatosan változó arcát mutatják be, ma tekinthetőek igazán korszerű alkotásoknak.