Nyelvválasztás:

Éremlelet az Aranyágból

E hónap utolsó szerdáján Árpád-kori pénzek „kerülnek terítékre” a Tornyai János Múzeum Korok, kultúrák, lelőhelyek sorozatában. Az 1933-ban, a római katolikus plébánia aranyági földjén feltárt, 1542 darabból álló éremlelet közelmúltbeli feldolgozásának eredményeit Kovács Enikő, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa ismerteti február 27-én 17 órai kezdettel „Amit már nem rejt a föld…” címmel a vásárhelyi közgyűjteményben.

Bálint Alajos régész írta le először azt 11. századi, másfélezer döntően ezüstérméből álló – megtalálásának idején igen jelentősnek mondható – leletegyüttest, mely az 1933. évi aranyági ásatások előkészítése alkalmával került felszínre egy régi, vízállásos terület szélén. A feltáró szerint az érmék eredetileg sötétszürke színű edényben kerülhettek a föld alá, de mivel az edénynek csak néhány töredéke volt meg, ez azt bizonyítja, hogy valamilyen okból már bolygatva volt.

A Tornyai-múzeum látványraktárában részleteiben megtekinthető együttes Szent István királyunktól (1000-1038) egészen Salamon (1063-1074) uralkodásáig vert pénzérméket vonultat fel. Legnagyobb mennyiségben I. András (1046-1060) érméi találhatók meg, szám szerint 326 darab. Mivel a 47-es főúttól délre fekvő területen egy homokbánya húzódik, ennek következtében az eredeti lelőhely ma már nem rejt használható nyomot a kutatóknak. Az érmék alapos, modern eszközökkel történő vizsgálata azonban új, az Árpád-kori pénzverés „kulisszatitkaiba” is bepillantást engedő eredményeket hozott.

Kovács Enikő régész szerdai előadásán e hódmezővásárhelyi éremlelet alapján mutatja be a 11. századi magyar fizetőeszközök előállításának módjait a Tornyai János Múzeumban.

Eseménynaptár
« » 2025 december
ke sze csü szo va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4