Dugonics András megteremtette a magyar olvasóközönséget és matematikakönyvet

KORTARSAI SEM ÉRTETTÉK TÖREKVÉSEIT

Dugonics András megteremtette a magyar olvasóközönséget és matematikakönyvet

(A Dr. Miklós Péterrel, a Tornyai János Múzeum igazgatójával Dugonics Andrásról készült beszélgetés a Délmagyarország 2019. október 18-i számában jelent meg.)

279 éve született Dugonics András, aki korának ünnepelt írója és a népiességet fölvállaló irodalmi törekvések vezéralakja volt. Irodalomra fogékony olvasó- közönséget teremtett, feltárta a népi nyelvben rejlő lehetőségeket.

1740. október 18-án született Dugonics András, aki dráma- és prózaíróként, a tudomány értelmezőjeként jelentős életművet hagyott maga után. Miklós Péter, a szegedi egyetem pedagógusképző karának docense szerint három dolgot biztosan köszönhet Szeged az egykori egyetemi tanárnak, írónak és piarista szerzetesnek.

ETELKA

- Megteremtette magyar nyelven a barokk és a klasszicista irodalom közötti átmenetet. Az 1788-ban napvilágot látott Etelka című regénye és annak folytatása által létrehozta a magyar olvasóközönséget, ezernél is nagyobb példányszámban keltek el a könyvei, amely a kortársait is meglepte, akik sokszor bírálták főként „provinciális” nyelvhasználata miatt. Ebben a könyvben jelentek meg először a magyar nyelv népi rétegei. Sokak szerint ő a finnugor és az uráli hagyomány képviselője, pedig ő az északi rokonságot a keltákkal feltételezte, ami a 18. és 19. század fordulóján egyfajta ősműveltség szimbóluma volt.

LEGJELENTŐSEBB HAZAI KÖNYVTÁR

Az eszmetörténész kitért Dugonics piarista szerzetesi munkájára is, ugyanis a piarista gimnázium akkoriban fontos szerepet töltött be a magyar értelmiség képzésében. - Olyan könyvtárral rendelkeztek ezek az oktatási intézmények, ami hazánkban a legjelentősebb francia, német és latin irodalommal bírt. Korabeli trendekkel, tudományos eredményekkel is tisztában lévő könyvtárak voltak ezek - tette hozzá. Maga Dugonics András egyébként a matematika szépségein keresztül irányította a figyelmet Istenre. Úgy vélte, ami felsőbbrendű, az hozta létre a tudományt, annak összes titkával és szépségével együtt. Munkája mögött érződött a hite.

MAGYARSÁGTUDAT

Miklós Péter szerint a magyar nemzeti eszme és a magyar műveltség terjesztésében jelentős szerepe volt Dugonicsnak, jól mutatja ezt például egyik drámája, a Bátori Mária, amelyben egyértelműen megjelenik a magyar nemzeti gondolat. Mint mondta, a magyarságot helyezi előtérbe a germanizáló törekvések helyett.

- Dugonics nagy természettudományi és irodalmi műveltségű személy volt, aki a magyarságnak a kelta világban való megjelenését emelte ki a szláv és germán vonal helyett. Mindeközben összegyűjtötte a népi emlékeket és hagyományokat, amelyeket ugyan nem elemzett ki, de gyűjteményeiből táplálkozott a későbbiekben például Bálint Sándor is - magyarázta.

AZ ELSŐ MAGYAR MATEMATIKAKÖNYV

Dugonics a nyelvújítás egyik radikális alakja volt. 1784-ben kiadta „A tudákoságnak két könyvei, melyekben foglaltatik a Betűvetés (algebra) és a Földmérés (geometria)” című munkáját, majd 1798-ban ismételten megjelent a két könyv, valamint két újabb munkája is: A tudákosságnak III. könyve: A három szögellések (trigonometria) és IV. könyve: a csúcsos szelésekről (de sectioni- bus conicis) címen. Ezek a könyvek tartalmuk mellett igazából nyelvezetük miatt voltak csak igazán érdekesek és értékesek az ország számára, ugyanis Dugonics volt az, aki először írt matematikakönyvet magyarul hazánkban. Még a mai oktatásban is használják azokat a kifejezéseket, amiket ő alkotott meg, ilyen a bizonyítani, a csonka, az egyenlet, a gömb, a gyök vagy a háromszög is például. Tankönyvíróként áttekinthető, jól strukturált könyveket készített, amelyek korának színvonalán álltak.

UTOLSÓ TEREMTÉSE

Dugonics Andrást 1808-ban tüdővérzés érte, nyugdíjas éveit a Tisza-parton töltötte unokahúgánál, Beniczki Miklósnénál. Utolsó könyvét 1810-ben adta ki Radnai történetek címmel, ami a búcsújárók számára készült könyvecske, hiszen a búcsúhely eredetét, a Boldogságos Szűztől nyert kegyelmeket írja le. A Dél-Alföldön élők Máriaradnára történő zarándoklatát is nagyra becsülte, ehhez készítette a kötetet. A legutolsó könyve 1818-as halála után, 1820-ban látott napvilágot A Magyar Példabeszédek és Jeles Mondások címmel, ami negyven év munkájának eredménye, tízezernél is több közmondást, szólást tartalmaz.

ISKOLA, TÉR ÉS SZOBOR ŐRZI EMLÉKÉT

- Jóval halála után a szegedi próza és dráma napjává nyilvánították október 17-ét, de 1892-ben létrejött emlékének ápolására a Dugonics Társaság is. 1876-ban Izsó Miklós tervei alapján, Huszár Adolf készítésében szobrot is emeltek Dugonics Andrásnak, ez a mű bár többször változtatta már a helyét, mindig a piarista szerzetesről elnevezett téren volt található. Azt gondolom, emellett méltó dolog az is, hogy nevét viseli a piarista gimnázium, míg könyvtára külön gyűjtemény lett a Somogyi-könyvtárban. Bízom abban, hogy a közoktatásban is jelentős helyet kap majd Dugonics András - tette hozzá a vásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója.

KISS ANNA