Hét és félezer lelet a tramtrain nyomvonaláról
Eddigi várostörténeti feltételezések bizonyítékai is felszínre kerültek a tramtrain beruházás nyomvonalához köthető feltárásokon. A négy éves ásatás és leletanyag mindenképp történelmi jelentőségű.
Anjou- és kora török kori tárgyakat, múlt század eleji pénztárcát, az I. Lipót által 1695-ben kibocsájtott ezüstérmét vagy egy szintén 17. századi angol textilplomba töredéket is találtak a a tramtrain nyomvonalán. Ám a nagyjából hét és fél ezer tárgyi emlék zömében késő közép-, török-, illetve kora újkori, Vásárhely életében különösen izgalmas időszakból maradt fenn. Jelentős mennyiségű a római kori, az alföldi barbarikumot megmutató lelet, kisebb arányban pedig Árpád-kori, valamint őskori töredékeket is a felszínre hoztak a régészek.
A gazdag leletanyag árnyalja a város történetét, miközben egyértelműen megmutatja, hogy évszázadok alatt öt-hat egykori település összeolvadásából létrejött Hódmezővásárhely területét miként, és merre lakták a különböző korokban.
Középkor a Hód-tó partján
Csányi Viktor régész lapunknak korábban úgy fogalmazott: a tramtrain beruházása kettészeli Vásárhely belvárosát, így pontosíthatták az ismert lelőhelyekről kialakított mozaikos képet. Megfigyelhették a különböző rétegeket, az újkori feltöltéseket, azok vastagságát, esetleg pusztulását, az eltérő korok településszerkezetét, illetve tisztázhattak olyan geológiai részleteket, hogy például mely terület maradt egykor lakatlan vízfolyások miatt. De a Nagyállomásnál végzett próbafeltárások bizonyították, hogy a mai város egyik középkorban is lakott területe az egykori Hód-tó partjának ezen a részén lehetett. Ezt korábban, régészeti leletek nélkül, csupán történeti leírásokból sejtették.
Hatezer fotó a feltárásokról
Öt év alatt kétezernél is több munkaórát töltöttek a vásárhelyi Tornyai János Múzeum régészei terepen a tramtrain városi szakaszán: hozzávetőlegesen hét és félezer tárggyal gazdagodott a városi közgyűjtemény. Mintegy hatezer fényképfelvételen, ötszáz oldalon dokumentálták a szakemberek a dél-alföldi kiemelt beruházást. Az eddigi eredményekről Csányi Viktor régész számolt be a Korok, kultúrák, lelőhelyek sorozat online záró előadásán szerdán. Az anyag az intézményi videómegosztó csatornán és közösségi oldalon, valamint a cikk végén megtekinthető.
Őskori leletek a laktanyánál
A Bajcsy-Zsilinszky utcán például húsz fúrásponton régészeti és geológia mintát vettek a föld alól, hogy igazolják a település földrajzi változásait. A szakemberek kíváncsiak voltak például arra is, hogy a buszpályaudvarnál ismert török-kori település miként kapcsolódik a Szent István tér irányába tartó Árpád-kori településsel. A belvárosban a Szőnyi utca és az Andrássy út körüli fémdetektoros kutatással bizonyították, hogy az 1500-as években kezdődött a város most is legpezsgőbb részén az élet. Az Andrássy út Kossuth tér felőli szakaszának felderítésekor a megtalált pénzek, plombák és egyéb töredékek megmutatták, hogy a piaci, kereskedelmi központ a 17. század végétől azon a területen volt. Az Ady Endre utcai laktanya lelőhelyen őskori, míg az Ótemplom környékén római kori, szarmata, valamint középkori leletek kerültek felszínre.
delmagyar.hu - 2021. február 24.
| Tornyai János Múzeum | |
| 6800 Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18. | |
| Telefon: | +36 62 242 224 |
| E-mail: | tjm@tjm.hu |
| Térkép: |  |
