Húsvétra hangolnak a tájházban

A sonka és a tojás, a nagytakarítás, a barka meg a kereplő mind a praktikus és mágikus húsvéti előkészületek fontos elemei. A vásárhelyi tájházban forgatott filmen hamarosan mindenből megmutatnak egy kicsit.

– Tradicionálisan a negyvennapos böjt már a húsvétra való felkészülés része. A praktikus és mágikus előkészületek azonban a nagyhétre sűrűsödtek. Virágvasárnapon a templomban megszentelt barka az ünnepi készülődés fontos eleme. Úgy vélték, elhárítja a bajt, például az időjárási veszedelmet. Az állatok megbetegedésekor barkaszemeket tettek eledelükbe, de torokfájáskor né­­melyek saját maguk is alkalmazták. Arra nagyon ügyeltek, hogy ne semmisüljön meg. A körforgás fenntartásához csak a következő hamvazószerdán lehetett elégetni – fogalmazta meg lapunknak Terendi Viktória néprajzkutató.

Érdekes a tisztasághoz kapcsolódó szokások egyike: a betegségek elkerüléséhez, az egészség és a szépség megőrzéséhez nagypénteken hajnalban meg kellett mosakodni.

Ilyenkor a lányoknak nem volt szabad megszólalni, amíg a vízzel a kútról haza nem értek, nehogy a pletyka beszennyezze azt. A vásárhelyi Tornyai János Múzeum munkatársa a néphiedelmeken túli praktikus feladatokról mesélve a nagytakarítást említette, hi­­szen a tiszta élettérrel mintegy megújulva várták az ünnepeket.

A liturgia előírásai szerint virrasztottak, körmenetre indultak. Nagycsütörtökön, amikor hallgattak a harangok, a gyerekek kereplővel hívták szentmisére a híveket. Nagypénteken a szent sírt őrizték, passió- vagy misztériumjátékot adtak elő. A lakoma, a bőség természetesen elmaradhatatlan része minden ünnepnek, sok helyen már nagyszombat este felkerültek a húsvét specialitásai az asztalra. A sonka, főtt tojás, kalács és bor Európa-szerte jellemző. A tojás a keresztény szimbolikában az újjászületés, a feltámadás, míg a népi világképben a termékenység, a remény jelképe is. [...]

Forrás: Délmagyarország - 2021. március 22.