Számos népszokás kapcsolódott a Dél-Alföldön a nagyhéthez

Számos népszokás kapcsolódott a húsvétot megelőző nagyhéthez Hódmezővásárhelyen és környékén. Terendi Viktória néprajzkutató a Rádió7-nek elmondta, hogy a virágvasárnapon, barkaszenteléssel megszentelt növényből tettek például a beteg állatok eledelébe, amelynek hittek a gyógyító erejében. Nagyhéten tették rendbe a környékbeliek a vályogházaikat, kitakarították otthonaikat és nagymosást is tartottak. Ezekkel a munkákkal nagypéntekig kellett végezni, ugyanis ekkor már dologtilalom volt.

Nagypénteken nem volt szabad kenyeret sütni, mert a néphagyomány szerint az kővé válik, ilyenkor főzték viszont a húsvéti sonkát és a tojást. Terendi Viktória erről részletesen így nyilatkozott:

„A mi vidékünkön a legáltalánosabb recept a hagyma, a bors, a borókabogyó, és a babérlevélnek a felhasználása volt a fűszerezésre. Természetesen sót nem tettek sosem a sonka levébe, sőt előzőleg áztatni kellett egy egész estét a sonkát, hiszen az a farsangi időszak kezdetétől sóban állt, érlelődött.”

Terendi Viktória néprajzkuattóval készült interjú IDE kattintva érhető el.

Rádió 7 - 2021. március 30.