Nyelvválasztás:

A múlt értéke jövőt teremt: klíma táborozók a múzeumban

19. századi helyben fellelhető alapanyagokból készült használati eszközök és gyerekjátékok hozták közelebb a klímatábor résztvevőit egy természetközelibb világhoz. A gyerekek a Tornyai-múzeumban ismerkedtek eleink ökotudatos életével.

– Az emberek a természetből éltek, így magától értetődően tisztelték. Vigyáztak a környezeti értékekre, nem csupán önös érdekből törődtek vele
– hangsúlyozta Terendi Viktória néprajzkutató.

A vásárhelyi Tornyai János Múzeum muzeológusa pénteken kora délelőtt gyerekeket fogadott az intézményben, hogy a klímavédelemről 19. századi tárgyi emlékek között beszélgessenek. Felelevenítve Hódmezővásárhely egy olyan korszakát, amikor még lokálisan fellelhető alapanyagokból készültek a használati eszközök és a töröttek javítása alapvető szempont volt. A szalmából, fából, olykor csontból, házilag készített játékok pedig a majdani felnőtt lét tennivalóira készítették fel a gyerekeket.


Fantázia a világhoz

A 19. századi játékok egy egész család fantáziáját megmozgatták a paraszti világban. Az egyszerűbbeket az idősebb testvérek, a technikásabb eszközöket az édesapák készítették. Azonban nem csak alkotói kreativitás kellett, a gyerekek fantáziáján múlt használatuk.

– Akkoriban a játékok már egy felnőtt élet feladatait idézték
– magyarázta Terendi Viktória.

A közgyűjteményben látható fából készült, aprócska gyalu, fűrész, lovaskocsi vagy éppen mosóteknő. Némileg a maitól eltérő formában ugyan, de a készségfejlesztés már másfél évszázaddal ezelőtt is meghatározta a gyereknevelést.

Nem raktak szeméthalmot

– Az önfenntartó gazdaságok abból éltek, amit környezetük adott. Egészen máshogy viszonyultak a tárgyak értékeihez egy olyan korszakban, amelyben nem rendelhették meg a világ bármely tájáról éppen azt, ami megtetszett
– fogalmazta meg Terendi Viktória a fontos szemléletbeli különbséget.

Nem véletlen, hogy a gyerekeket a kézzel készített tárgyak értéke és tartóssága nyűgözte le főként, mint azt Bozókiné Szabó Ildikó regionális klímareferens, a klíma tábor vezetője is megerősítette. Azzal, hogy a több évszázados múzeumi tárgyakkal, a 19. századi megjavított, akár ma is használható, hétköznapi eszközökkel is ismerkedtek, óhatatlanul összehasonlították a mai kor tárgyait a korabeli értékekkel. Terendi Viktória tudatosan olyan eszközöket mutatott, amelyek némi törődéssel emberöltőkön át szolgáltak tovább, mint például a dróttal keretezett, törött agyagedény vagy a foltozott ágyneműhuzat. Ahogy a muzeológus fogalmazott, fontos láttatni, hogy mindennek megvolt a maga sorsa, az eldobott eszközökből eleink nem raktak szeméthalmokat városaik határában.

Műanyag helyett agyagedény

Az összedrótozott, megjavított múzeumi agyagedény láttán talán felértékelődött az egyhetes táborban saját kezűleg készített agyagedény értéke is. Bozókiné Ildikó szerint fontos pillanat, amikor a gyerekek felismerik a valódi értékeket. Ha meglátják a különbséget a környezetszennyező műanyag, illetve a természetes, lebomló alapanyagok között, vagy felismerik annak súlyát, amikor feleslegesen kerül szemétbe egy megjavítható használati tárgy.

Délmagyarország / delmagyar.hu - 2021. július

Eseménynaptár
« » 2021 október
ke sze csü szo va
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
1 2 3 4 5 6 7