Nyelvválasztás:

Pénteken nyílik kiállítás Kalmár Zsigmond emlékére a Tornyai-múzeumban

A Kalmár Zsigmond emlékezete című tárlat november 12-én, pénteken 17 órakor nyílik a vásárhelyi Tornyai-múzeumban, a híres vásárhelyi rostagyáros és közéleti személyiség előtt tisztelegve.

Ellehetetlenítette az I. világháború alapanyag- és munkaerőhiánya, majd a Vásárhelyt megszálló román hadsereg vitte el gépkekkel és termékeivel együtt a gyárát, de a gazdasági világválságban is megtorpant pályafutása. Ám a rostagyáros későbbi, hódmezővásárhelyi üzemében végül csaknem százezer mezőgazdasági eszközt, rostát, magtisztítót, kukoricamorzsolót gyártottak.

Bernátsky Ferenc történész szerint Kalmár élete jó példa arra, hogy valaki önerőből miként építhette fel a nemzetközi sikereket megélt üzemét a 19. és 20. század fordulóján.

Bernátsky Ferenc helytörténész-muzeológus mutatja be egy Kalmár rosta szitáit a Kalmár Zsigmond (1860-1941) emlékezete című kiállítás sajtóbejárásán 2021. november 10-én, a Tornyai János Múzeumban.
Fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország


A Kalmár Zsigmond emlékezete című tárlat november 12-én, pénteken 17 órakor nyílik a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban, a híres vásárhelyi rostagyáros és közéleti személyiség előtt tisztelegve. A fényképek és a kordokumentumok mellett egykori üzemében gyártott rosták, eszközök láthatóak a mutatós kiállításon. A nyolcvan éve elhunyt Kalmár Zsigmond nem csupán világhírű találmányával írta be a nevét a település történetébe: szegény sorsú iparosokat és családjaikat támogatott, saját költségén bevezettette a kútvölgyi szanatóriumba a villanyvilágítást, kiburkoltatta a Simonyi utcát, valamint harangot adományozott a susáni templomnak.

Ahogy Bernátsky Ferenc mesélte: a rostagyáros mindig figyelt munkásaira, az ezredik rosta legyártása után például takarékbetétkönyvet ajándékozott az üzemben dolgozóknak. Szívügye volt az oktatás, könyvtárak alapítását támogatta és pénzügyi adományokkal az iparos dalkör létrehozását is segítette, később elnökük is lett.

A mezőgazdasági gépgyártást meghatározó saját fejlesztésű találmányát 1888-ban Nagyváradon dolgozta ki és szabadalmaztatta, majd tíz évvel később Vásárhelyen telepedett le. Itt alapított üzemet a Kalmár-féle gabonarosta gyártására. Termékét külföldön is ismerték és elismerték, Serház téri üzeme fénykorában, 1936-ig mintegy száz embert foglalkoztatott.

Délmagyarország / delmagyar.hu - 2021. november 10.

Eseménynaptár
« » 2024 március
ke sze csü szo va
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
1 2 3 4 5 6 7