Antik kincslelet az öntözőcsatornából

2022 szeptemberében több, a mártélyi határrészen fekvő régészeti lelőhelyet is érintő öntözőtelep beruházáshoz kapcsolódó bontómunkában vettek részt a Tornyai János Múzeum munkatársai. A feltárt tíz objektumból római kori szarmata és Árpád-kori edények, kőeszközök, valamint fémtárgyak töredékei, patics és tapasztásdarabok, állatcsontok és kagylómaradványok kerültek a múzeumba.

A régészeti munkálatokkal párhuzamosan műszeres lelet- és lelőhelyfelderítésre is sor került, amelynek eredményeként 82 fémtárgy került elő, amelynek fele római kori érme volt. E tipikus késő antik, Barbaricumra jellemző kincsleletet az érmékkel együtt elrejtett ékszerek, illetve késő római rézpénzek és helyi rézpénzutánzatok alkotják. A feltárást vezető Csányi Viktor régész és Vida István numizmatikus megállapítása szerint a keleti germán hatást mutató tárgyegyüttes összegyűjtését és elrejtését a 4. század második felére, esetleg az 5. század elejére teszik, azokra az időkre, amikor a germán törzsek is megjelentek az Alföldön is és erős kulturális hatást gyakorolhattak a szarmatákra.

A Tornyai János Múzeum bejárati előcsarnokában az elkövetkező hónap(ok)ban együtt láthatók a januárban bemutatott, a múzeumi raktárból előkerült tatárjáráskori kéktói ezüslelet és a most szerdai előadás témáját adó darvasszéki „kincsek”.

A vásárhelyi közgyűjtemény Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti sorozatának előadásait tartalmazó 2024. évitanulmánykötete a közeljövőben lát napvilágot és vehetik kézbe a múlt (földbe) rejtett értékei iránt érdeklődők.