A világháborús Don-kanyar színesben, ahogy még sohasem láttuk

A látogatók megismerhetik a II. magyar hadsereg 205. munkavezető törzsének és a hozzájuk rendelt mintegy 400 zsidó munkaszolgálatos Don-kanyar hátországában zajló mindennapjait, és a megszállt területeken élő civilek életébe is bepillanthatnak.

– A csaknem fél évszázadon át padlásokon lappangó hagyaték véletlenül került elő. A családhoz mintegy tizenkét kartondoboznyi iratanyag érkezett, amelyet válogatás közben majdnem kidobtunk.[...] Nagyapám a saját traumáinak feldolgozására írta le élményeit, így a feljegyzések őszinte és hiteles képet adnak a doni hadszíntéren átélt eseményekről
– mondta Rózsahegyi Barnabás. [...]

Fotó: Korom András / Hódpress

Tóth Marcell levéltáros megnyitóbeszédében elmondta, hogy Wágner sorsa jól példázza, hogy a háborút megjárt emberek közül sokan később sem beszéltek élményeikről. Hallgattak, mert erre kényszerítette őket a kor, vagy mert nem találták a szavakat a történtek elmondására. Ezért különösen értékesek Wágner Levente tartalékos hadnagy naplói és színes fényképei. A képek nemcsak a háború pusztítását mutatják meg, hanem az életet is: katonákat, munkaszolgálatosokat, civileket, templomokat, falvakat és hétköznapi pillanatokat. Olyan embereket láthatunk rajtuk, akiknek sorsát a történelem sodorta egy rendkívüli helyzetbe. A fotók ugyanakkor arra is ösztönöznek, hogy ne csak azt figyeljük, ami látható rajtuk. Érdemes elgondolkodni azon is, mi maradt a képek keretén kívül, milyen történetek nem kerülhettek lencsevégre, és milyen gondolatokat nem írtak le soha azok, akik átélték ezeket az eseményeket.

A tárlatnyitót követően a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban kezdődött meg A Don-kanyar kettős tükre. Egyéni tragédiák és kollektív felelősség címmel rendezett konferencia.

Hódpress - 2026. június 13.