Építés és rombolás - Régészeti előadás Kökénydombról

A mintegy hétezer éves kökénydombi tell település házainak leégetése és elpusztítása tudatosan, egy közösségi rítus szerint zajlott – mondta el Dr. Füzesi András, a MNM Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársa, aki a nagy „előd” Banner János hagyományait követve nyaranta szervez ásatásokat Hódmezővásárhely világhírű Vénuszáról ismert lelőhelyén. A feltárások tapasztalatairól és eredményeiről a Korok, kultúrák, lelőhelyek című régészeti est nyitóelőadásán számol be az ásatásvezető a Tornyai János Múzeumban, november 5-én szerdán 17 órai kezdettel.

A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet munkatársai és önkéntesei
Hódmezávásárhely-Kökénydomb lelőhelyen 2025 július 31-én.

A kései újkőkor ismert településhalmán, Hódmezővásárhely-Kökénydombon a leégett házak szintjei egymásra rakódtak és így megmaradt az utókor számára az egykor felszínen álló faszerkezetes, vályog falas házak omladéka és a ház agyagból készült berendezésének és tárgyainak jó része is – olvasható az Ásónyomon blog bejegyzésében. A 21. század első és második évtizedének fordulóján magnetométeres és drónos felderítéssel vizsgálták át a szakemberek a száz évvel ezelőtt fellelt vénuszoknak és oltároknak köszönhetően a világ régészeti térképére felkerült lelőhely magaslatát. Majd számítógépes elemzésekkel jelölték ki a szelvényeket, amelyeket évről-évre bővítenek újabb házakat feltárva. Az elmúlt évek során az épületrészek mellett egy szövőszék nehezékeit és egy karcolt díszítésű tárolóedényt is „kiásták” a régészekből és egyetemi hallgatókból álló csapat tagjai.