„Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag…”

Ma 172. éve, hogy Pesten kitört a forradalom, erre az alkalomra emlékezünk dicső őseink portréival. Plohn József a Kolozsvári Országos Történelmi Ereklye-Múzeum felhívására 1894/95 táján és 1902-ben örökítette meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vásárhelyi veterán katonáit. A Plohn József által készített portrékból a múzeum Helytörténeti Gyűjteményében 142 db fényképet és 146 db üvegnegatívot őrzünk, ezeken összesen 151 honvéd veterán látható. Jelenleg 90 honvéd nevét ismerjük, míg 61 honvéd neve ismeretlen. Ruházatukon mindannyian büszkén viselték az 1848-49-es Honvéd Emlékérmet.

Drubina István (1825 k. – Hódmezővásárhely, 1903. március 31.) Katolikus. Édesapja Drubina Mihály, édesanyja Farkas Rozália. Felesége Csikós Erzsébet. Napszámosként dolgozott. Lovas nemzetőrként szolgált. A Kálmán utca 8. szám alatt lakott. Plohn József 1894/95 táján és 1902-ben is készített róla felvételt.

Kis István (Hódmezővásárhely. 1829. augusztus 14./20. – Hódmezővásárhely, 1906. április 9.) református vallású, édesapja Kis Sámuel, édesanyja Katona Katalin, felesége Viski Julianna. A szabadságharc előtt kanász volt, és Kisutcai tizedben lakott. 1848 tavaszától 1849. augusztus 3-ig szolgált közvitézként a 41. honvédzászlóaljban, részt vett a tomaseváci, az uzdini és a perlászi ütközetekben. A szabadságharc bukása után sokáig bujdosott. 1902-ben munkaképtelen volt és özvegy, a két fia földművesként dolgozott. Tagja volt a Hódmezővásárhelyi Honvédegyletnek. Élete végén a Czigány utca 16. szám alatt lakott, halálakor 30 korona segélyt utaltak ki temetésére. Plohn József 1894/95 táján és 1902-ben is készített róla felvételt.

Diószegi Sándor (1832 – Hódmezővásárhely. 1897. november 2.) Református vallású, édesapja Diószegi János, édesanyja Varga Erzsébet, felesége Vata Julianna. A szabadságharc előtt napszános volt, és az Újutcai tizedben lakott. János bátyja helyett állt be honvédnek. 1850. február 23-án besorozták az osztrák hadseregbe. Tagja volt a Hódmezővásárhelyi Honvédegyletnek. Élete végén az Imre utca 10. szám alatt lakott. Plohn József 1894/95 táján készítette róla a felvételt.

Trungel János (Hódmezővásárhely, 1828. június 23. – Hódmezővásárhely, 1901.) Katolikus vallású, édesapja Trungel János, édesanyja László Barbara. Földműves volt, és a Kisutcai tizedben lakott. 1848 augusztusától tíz hétig a VII. nemzetőr században szolgált, majd „önként kívánta” besorozását a honvédek közé. 1850. február 23-án besorozták az osztrák hadseregbe. Plohn József 1894/95 táján készítette róla a felvételt.

Ismeretlen. Plohn József 1894/95 táján készítette róla a felvételt.

Ismeretlen. Plohn József 1894/95 táján készítette róla a felvételt.

Becsei János (Hódmezővásárhely, 1826. november – Hódmezővásárhely, 1911. július 20.) Református vallású, édesapja Becsei István, felesége Molnár Anna. A szabadságharc előtt földművesként dolgozott, és a Tarjáni tizedben élt. 1848. április elejétől az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletételig Görgey táborában szolgált. Harcolt Szőregnél, Szolnoknál, ott volt Budavár bevételénél, s több helyen, amit nem tudott megnevezni. A Gácsi erdőnél megsebesült a fülén, Szolnoknál a jobb lábába lőttek. A szabadságharc bukása után bujdosott. Időskorában dinnyecsőszként dolgozott. Feleségét 1908 előtt elvesztette, gyermekük nem volt. Vagyontalanként hunyt el, halálakor a Mihály utca 83. szám alatt lakott. Plohn József 1902-ben készítette róla a felvételt.

Szathmári József. Plohn József 1902-ben készítette róla a felvételt.

Kolompár János (Hódmezővásárhely, 1831. május 21. – Hódmezővásárhely, 1913. február 5.) Katolikus vallású, édesanyja Kolompár Mária. A szabadságharc előtt vasmunkás volt. 1849 elejétől az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletételig szolgált közvitézként az 1. honvédzászlóaljban. Részt vett Perczel Mór táborában az összes ütközetben. 1902-ben vasmunkás volt, és nőtlen. Tagja volt a Hódmezővásárhelyi Honvédegyletnek. A Damjanich utcában lakott. Plohn József 1902-ben készítette róla a felvételt.

Singer Henrich (Károly) tizedes (Ürmény, Nyitra vármegye., 1827. május 18. – Hódmezővásárhely, 1908. január 23.) Izraelita vallású, édesapja Singer Áron, édesanyja Engel Róza. A szabadságharc előtt tímársegéd volt. 1848 augusztusában előbb tíz hétre nemzetőrnek szegődött, majd, az 1848. szeptember 30-án tartott népgyűlésen elfogadott határozat szerint 4 éves honvédnek állt. 1848 szeptemberétől – 1849 augusztus végéig szolgált tizedesként az 58. honvédzászlóalj 6. századában. Részt vett az aradi vár ostromában, az aradi utcai harcokban 1849. február 8-án, Temesvár-Gyárváros ostromában, és az utolsó temesvári ütközetben.1850. február 23-án besorozták az osztrák hadseregbe. 1893-ban az országos honvéd-egyesület segélyező bizottsága évi 36 forint segélyben részesítette. 1902-ben magánzó volt és nős, fia kaszinó vendéglős. Tagja volt a Hódmezővásárhelyi Honvédegyletnek. A vásárhelyi izraelita-temetőben nyugszik. Plohn József 1902-ben készítette róla a felvételt.