Határtalan utazás a Tornyai János Múzeum régészeti estjén

A Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tudományos munkatársa ajánlójában azt írja, hogy az ősi  - Kínát a Római Birodalommal összekötő -  Selyemút nem pusztán kereskedelmi útvonalként szolgált, de a kultúrák, az eszmék, a vallások érintkezésének különleges színtere volt. Titokzatos, homokba temetett városait a 20. század legelején fedezték fel, többek között a magyar Stein Aurél belső-ázsiai expedícióinak köszönhetően. Ő volt az, aki több ízben ásatásokat folytatott egy a Takla-Makán sivatag szívében elhelyezkedő romváros, Nija maradványai között. Az egyedülálló épségben megmaradt, 4-5. századi rommezőn nem csupán a sírok és a festett falú különleges házak maradtak fenn, de több száz írott dokumentum is előkerült. Stein Aurélt lenyűgözte az érzés, hogy a sivatag száraz klímájának köszönhetően nemcsak az épületek és a régészeti leletek, de az épületeket körülvevő gyümölcsösök, szőlőskertek is szinte teljes épségben vészelték át az azóta eltelt 1600 évet.

A szegedi Móra Ferenc Múzeum kiadásában tavaly nyáron indult útjára a Határtalan Régészet című folyóirat, melynek fókuszában  - címéből adódóan – a régészet áll, míg a „határtalan” jelző a témák tudományterületeken átívelő, térbeli és időbeli kiterjedtségére utal. A negyedévente megjelenő magazin aktuális lapszáma az istenek világával és a különböző népek vallásával foglalkozik – címlapján a szegvár-tűzkövesi idol, a „sarlós isten ”kapott helyet. A szerdai esten Felföldi Szabolcs főszerkesztő számol be az újság céljairól, szakmai és terjesztői fogadtatásáról, illetve az új számot is megismerheti a Tornyai János Múzeumba ellátogató közönség.