Mári különleges alakja a hódmezővásárhelyi művészeti életnek. A történetét legtöbbször onnan közelítik meg, hogy Tornyai János cselédje volt, aki titokban kezdett el festeni a művész műhelyében.
Később azonban sajátos helyet vívott ki magának az alföldi festészet történetében, még ha életművének megítélése máig viták tárgya is. Ahogy az is, hogy a profi festő hatott-e a naiv festőre, vagy fordítva.
Vojnich Zsófia művészettörténész ezt a témát járta körül az Art.Pagony Művészettörténeti Önképzőkör, a Németh László Városi Könyvtárban tartott előadásán. [...]
– Mári pályájának első jelentősebb időszaka az 1910-es évekre tehető, amikor Tornyai és művészköre felfigyelt a tehetségére. Ebben nemcsak Tornyai játszott szerepet: például Endre Béla is támogatta, hogy a fiatal festőnő munkái ismertté váljanak. Tornyai ekkor megpróbálta Mári művészetét a saját alkotói pályája mellett bemutatni és érvényesíteni. A második fellendülés a 1930-as években következett, amikor Magyarországon kibontakozott az úgynevezett Őstehetség Kutató Mozgalom és a népi művészeti irányzat. [...]
– világított rá a helyzet és a két alkotó közötti kapcsolat bonyolultságára Vojnich Zsófia.
Hódpress - 2026. március 14.
| Tornyai János Múzeum | |
| 6800 Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18. | |
| Telefon: | +36 62 242 224 |
| E-mail: | tjm@tjm.hu |
| Térkép: | ![]() |