Az 1970–80-as években a soviniszta Ceausescu-rendszer  tízezrével telepítette be a románokat Marosvásárhelyre, hogy a magyarság számarányát ezzel is csökkentse. 1990 elején a bukott rendszer hívei, a „telepesek” és a környékbeli román falvak parasztjai körében féktelen magyarellenes propagandát folytattak...

A nemzeti összetartozás napján a száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátumról és annak következményeiről szót a Vásárhelyi Televízió kulturális magazinja, a Kultikum. A műsorban Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum helytörténésze összegezte a száz évvel ezelőtti döntés előzményeit és következményeit...

A Tornyai János Múzeum az elmúlt évek legjelentősebb régészeti leleteit bemutató tárlattal készül 2020-ban. A kiállítás a vásárhelyi beruházások régészeti munkái során föltárt tárgyi emlékek bemutatása mellett hangsúlyt fektet a régészet módszertanának szemléletes és interaktív megismertetésére is...

Hogyan hatott a trianoni békediktátum Magyarország felekezeti összetételére? Milyen indokkal utasították ki 1923-ban Glattfelder Gyula csanádi püspököt Románia területéről? Miért nőtt meg a címzetes érsekek száma az 1920-as években hazánkban? Dr. Miklós Péter történész, múzeumigazgató előadása ad...

Nagy Gyöngyi történész előadásában a trianoni békeszerződés száz évvel ezelőtti aláírásáról és az annak kapcsán bekövetkezett határmódosulásokról, valamint gazdasági és infrastrukturális hatásokról beszél, de hallhatunk a békediktátum magyar társadalom általi fogadtatásáról is. Tornyai-téka, 24...

Hódmezővásárhely revíziós emlékei 1920-2020 A Tornyai János Múzeum a Hódmezővásárhely revíziós emlékei 1920 és 2020 között című kiállítással készül a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára. Bár a tárlat személyes megtekintését a járványügyi helyzet nem teszi lehetővé, a dokumentumokat és...

A trianoni békediktátumnak olyan hosszú távú hatásai voltak, amelyek még az államszocializmus korának fejlesztéspolitikáját is meghatározták. Erről Dr. Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője nyilatkozott a Délmagyarország 2020. június 2-i számában.

Elűzött egyetemek - „A jelzett ünnepségeken részt vennünk erkölcsi lehetetlenség” BOTTAL VERT IFJÚSÁG Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatójának, az Emlékpont intézményvezetőjének írása a Magyar Nemzet 2020. május 29-i számában jelent meg.

1918 novemberének elején a román hadsereg – 1916 után másodszor – megtámadta Magyarországot. A szedett-vedett sereg érdemi katonai ellenállás hiányában 1918 végéig puskalövés nélkül elfoglalta a történelmi Erdélyt. 1919 áprilisában – a Székely Hadosztály fegyverletétele után – az egész Alföldet megszállták...

Id. Szabó Lajos (1891–1974) közel négy évig volt hadifogoly az Orosz Birodalomban az első világháború idején. Az ott szerzett tapasztalatait egy füzetbe jegyezte föl, míg a személyes tárgyait katonaládájában őrizte. A tárgyakról Bernátsky Ferenc helytörténész mesél, akitől azt is megtudhatjuk, hogy...

Június 4-től Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra módosul. Dr. Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója pénteken a Rádió 7 Közös Nevező Extra műsorában leszögezte: megyénk ezzel nem megszűnik, hanem épp ellenkezőleg, gazdagodik és kibővül.

A Magyarságkutató Intézet konferenciájának előadói széleskörűen ismertették a trianoni békediktátum előzményeit és hatásait, valamint az azt követő talpra állás folyamatát is. Az eseményen referátumot tartott Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója is.

A huszadik századi közepi vásárhelyi festészet meghatározó alkotója volt Kohán György (1910–1966). A VI. Vásárhelyi Őszi Tárlaton Tornyai-plakettet nyert, később Kossuth-díjjal is elismert művész 44 alkotását őrzi a Tornyai-múzeum képzőművészeti gyűjteménye, s – mint azt Képiró Ágnes művészettörténésztől...

Dr. Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója Csongrád-Csanád megye új nevérőlA Hódpress.hu felvétele

Kiss Lajos, a hódmezővásárhelyi múzeum első vezetője 1912-től a nyíregyházi múzeumban folytatta pályafutását, amelynek később vezetője is lett. Az 1948-ig tartó időszakról, a Nyíregyháza és múzeuma második világháborús veszteségeiről, s a nyírségi közgyűjtemény 1945 utáni újjáépítési kísérletéről...

A Magyar Nemzet május 22-i számában és a napilap online felületén bemutatja a csomorkányi templomrom környékének feltárási munkáit, amelyeket a Tornyai János Múzeum régészei, Csányi Viktor és Dr. Béres Mária irányítanak.

A régészeti föltárások során előkerült leletek a dokumentálást és a földolgozást követően a restaurátorműhelyben nyerik el azt a formát, amelyben később a közönség a kiállításokon láthatja őket. Molnárné Balázs Zsuzsa restaurátor munkáját és technikáit ismerhetjük meg.Tornyai-téka, 19. rész

A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban állította össze Timescapes című diplomakiállítását a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kerámiatervezés szakos, végzős hallgatója, a vásárhelyi Nagy-György Ágnes. A járványhelyzet miatt nem látogatható tárlatot a sajtó munkatársai kedden ismerhették...

A náci Németország és szövetségesei második világháborús veresége után a győztes nagyhatalmak között egyre több feszültség keletkezett, s az Egyesült Államok és a kommunista Szovjetunió között megindult a kommunikációs, fegyverkezési és technológiai-fejlesztési versengés. Dr. Miklós Péter történész...

A vásárhelyi múzeum első igazgatója, Kiss Lajos – aki ezt a feladatot kezdetben díjtalan önkéntesként látta el – a múzeumalapító Tornyai János útmutatása alapján kezdett néprajzi tárgyak gyűjtésébe, később tudását budapesti és kolozsvári továbbképzéseken gyarapította. Kiss Lajos 1905-től 1912-ig...